Biztonsági és járványvédelmi okokból sok alkalmazott távolról végezte munkáját. A gyakorlatban kiderült, hogy egy ilyen rendszer előnyös és kényelmes mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. A távmunkára vonatkozó rendelkezések azonban nem szabályozzák a munkaidő problémáját. A munka törvénykönyve által biztosított megoldás a feladatalapú munkaidő.
Ha felújítást vagy belső befejezést tervez, használja a Vállalkozó keresése szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok webhelyen. A rövid űrlap kitöltése után hozzáférést kap a legjobb ajánlatokhoz.
A távmunka, mint feladatrendszerben végzett munka
A feladatrendszerben végzett munka jogalapja
Nem minden típusú munkát és nem minden feladatkört lehet végrehajtani feladat módban. A Munka Törvénykönyve az Art. 140 azt mondja:
„A munkavégzés típusa, illetve annak szervezete vagy munkahelye által indokolt esetekben feladat-alapú munkaidő-rendszer alkalmazható. A munkáltató a munkavállalóval folytatott konzultációt követően meghatározza a rábízott feladatok elvégzéséhez szükséges időt, figyelembe véve az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabványokból eredő munkaidőt. 129. pontját, vagyis úgy, hogy azokat az elfogadott elszámolási időszakban napi 8 órán belül, és 5 napos munkahéten átlagosan 40 órán belül tudja elvégezni ”.
A feladatmunka abból áll, hogy a munkavállalónak teljesítenie kell a rábízott feladatokat, de nem köti őt a megbeszélt munkaidő. A gyakorlatban szabadon megszervezheti munkáját. A munkavállaló maga dönti el, hogy egy teljes napot vagy három órát vesz igénybe. Bár a munkaidő -nyilvántartást nem lehet a feladatrendszerben vezetni, a nyaralást, a betegszabadságot és a többi munkaszünetet rögzítik.
Így a feladatmód lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy egy napon 8 óránál többet, a másikon pedig rövidebb ideig dolgozzon. A feladatalapú rendszerben az alkalmazottak ellenőrzése abból áll, hogy ellenőrzik a kijelölt feladatok elvégzését a megadott határidőn belül. A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy az elfogadott elszámolási időszakban átlagosan heti 40 órán belül, átlagosan 5 munkanapon belül teljesíthetők legyenek.
Munkatípusok a munkaidő feladatrendszerében
Nem minden munka szervezhető távmunka formájában. A feladatalapú mód nem hasznos, ha a munkavállaló napi rendszerességgel, kötelességeihez tartozó tevékenységeket végez meghatározott időben. A feladatok semmilyen módon nem határozzák meg az itteni munkaidőt, és bizonyos egyenletes ritmusban végzik őket.
A kijelölt feladatoknak idővel elérhetőnek kell lenniük, bár a tényleges idők munkavállalónként változhatnak. A munkáltatónak érdekeltnek kell lennie abban, hogy rendelkezzen dokumentációval, amely megerősíti a hasonló pozícióban való teljesítés idejét. Más munkavállalóval való vita esetén ez bizonyítja a munkaidőben elvégezhető megbízásokat.
A Munka Törvénykönyvével összhangban a feladatokhoz kapcsolódó munkaidőt kollektív munkaszerződés, szabályzat vagy közlemény tartalmazza. A munkaszerződésnek nem kell tartalmaznia a feladatmunkára vonatkozó rendelkezéseket, de gyakorlati okokból ott kell lenniük. A munkaidő -rendszer változásait szakszervezeti konzultációknak kell megelőzniük, ha szakszervezetek vannak az üzemben.
Feladat munkaidő alkalmazása
A feladatrendszerben történő munka bevezetésének előfeltételei
A fent hivatkozott Art. A Munka Törvénykönyve 140. cikke szerint a feladat munkaidőt nem minden esetben lehet bevezetni. E működési mód bevezetésének legfontosabb előfeltételei a következők:
- a munkavállaló, aki a munkahelyen kívül végez munkát, például vászon, értékesítési képviselő, szerviztechnikus stb.),
- egyéni ritmusban végezni a munkát az üzem normál működésén kívül, egyéni elkötelezettséget igénylő módon (vezető),
- a munka megkezdése és befejezése a folyamatos ritmus fenntartása nélkül,
- egyszerű munka elvégzése, ahol fontos a végeredmény, például takarítócsapat munkája,
- tudományos jellegű koncepcionális munka elvégzése, amely nem mérhető órákkal - tervező, újságíró, szövegíró, grafikus stb.
- munkát végez a megrendelések számától függően.
Általában a feladatokhoz kapcsolódó munkaidőt akkor vezetik be, ha azt a munkavégzés típusa, a munkavégzés helye vagy a munka megszervezése indokolja. Az alkalmazottak ilyen csoportjába tartozó emberek konkrét feladatokat kapnak, amelyeket meghatározott időben, ütemben és szünetekkel kell végrehajtani, az egyes munkavállalók egyéni ritmusának megfelelően. Ez a fajta munka általában nem igényel folyamatos együttműködést más emberekkel. Ha további tanácsokra és információkra van szüksége, nézze meg Ön is ide gyűjtött munkajogi cikkek.
Munkaidő feladat módban
A 129. cikk 1. §-a így szól: "A munkaidő nem haladhatja meg a napi 8 órát és átlagosan 40 órát egy átlagos ötnapos munkahéten az elfogadott referencia-időszakban, amely nem haladja meg a 4 hónapot". A munkáltató a munkavállalóval egyeztetve ilyen időt határoz meg a feladat távoli elvégzésére, hogy a munkavállaló a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően elvégezhesse azt.
Ha a munkáltató tudja, hogy a munkavállalóra bízott feladatokat nem lehet az alapvető munkaidő-normákon belül elvégezni, akkor a feladatalapú munkaidő nem írható be. A feladat mód sem használható, ha a munkavállaló kénytelen lenne munkaidőben dolgozni, mivel feltételezik, hogy teljesen szabad keze van.
A feladatalapú rendszerben alkalmazott munkavállalóra alapvető munkaidő-normákat alkalmaznak, és nem jogosult túlórára. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor túlóra esedékes, például:
- mentési művelet lefolytatásának, a meghibásodások megszüntetésének, a vagyonvédelemnek stb.
- a munkavállaló elrendelése olyan feladatok elvégzésére, amelyek nem teljesíthetők a vonatkozó munkaidő -normák keretein belül.
A munkáltató köteles megbízni a munkavállalót az általánosan elfogadott munkaidőben (napi 8 órában, heti 40 órában) elvégezhető feladatokkal. Ha kellő gondossággal a munkavállaló túllépi ezeket az időkorlátokat, akkor túlórázik, további díjazásra jogosult. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság megállapította, a munkaidő kifejezés nem zárja ki a túlórázásért járó díjazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását. A munkáltató alá tartozik az elvégzett munka időszerűségének és helyességének ellenőrzésének. gazdasági kockázat.
A felmondási idő lerövidítése
A távoli feladatok és a helyhez kötött munka, ahol a munkaidő nyilvántartását vezetik, a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodáson alapul. A különböző munkaszerződések között, amelyek meghatározzák a feladatok és díjazások körét határozott vagy határozatlan időre, van egy helyettesítő szerződés, amely határozott idejű szerződésnek minősül. A munkaszerződés felmondási ideje a munkaviszony időtartamától függően 2 hét, 1 hónap vagy 3 hónap. Ha kivételes helyzet áll elő, például a mobbing definíciójában leírtak szerint, a munkaszerződés azonnali hatállyal felmondható.
A felmondási idő több esetben is lerövidíthető, többek között a felek közös megegyezésével vagy a munkáltató csődjének kihirdetését követően. A felmondási idő kiszámításának módja, azaz annak kezdő és befejező időpontjának meghatározása attól függ, hogy napokban, hetekben vagy hónapokban számolják. Például a felmondási idő a felmondás utáni napon kezdődik. A felmondási idő hetekben a felmondás utáni első vasárnappal kezdődik és szombaton ér véget.
