Szükséges védekezés, mellett a kísérlet és a szükségszerűség, egy példa az ellen-típusra. E fogalom értelmében a büntetőjog olyan körülményt ért, amely kizárja a tiltott cselekmény jogellenességét. Ez azt jelenti, hogy az önvédelem önvédelmi helyzetben nem von maga után büntetőjogi felelősséget a Btk. A tiltott cselekménynek minősített magatartás ilyen marad, de nem minősül bűncselekménynek. A cselekvésnek is vannak bizonyos határai, amelyeken túl az önvédelem túllép.
Ha felújítást vagy belső befejezést tervez, használja a Vállalkozó keresése szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok webhelyen. A rövid űrlap kitöltése után hozzáférést kap a legjobb ajánlatokhoz.
Személyes védelem a törvény keretein belül
Az önvédelem meghatározása és hatálya
A védekezésre szükség van egy olyan körülmény miatt, amely azt jelenti, hogy az emberi cselekmények, amelyek formálisan bűncselekménynek minősülnek, nem jogellenesek és nem minősülnek bűncselekménynek. Az önvédelem lényegének meghatározása megtalálható a büntető törvénykönyvben, valamint a polgári törvénykönyvben. A Büntető Törvénykönyv az Art. 25:
1. § Nem követ el bűncselekményt, aki önvédelemből visszaszorít egy közvetlen, jogellenes támadást a törvény által védett javak ellen.
2. § A szükséges védekezés határainak túllépése esetén, különösen akkor, ha az elkövető a támadás veszélyével aránytalan védekezési módszert alkalmazott, a bíróság rendkívüli engedékenységet alkalmazhat, és akár el is vonhatja értékelését.
2a. Őt nem bünteti senki, aki túllépi a szükséges védekezés határait, kivédi a lakást, lakást, házat vagy szomszédos kerítéssel elzárt területet feltörő támadást, vagy elhárítja a támadást, amelyet ezekre a helyekre való betörés előz meg, kivéve, ha túllépi a korlátokat a szükséges védekezés durva volt.
3. § Nem büntetendő, aki a támadás körülményei által indokolt félelem vagy izgatottság hatására túllépi a szükséges védekezés határait.
A személyi védelem tehát kizárható a büntetőjogi felelősség alól, és a sérült támadó minden állítását a Polgári Törvénykönyv az Art. 423: "Aki önvédelemből cselekszik, visszautasítva a közvetlen vagy jogellenes támadást bármilyen javára önmagának vagy más személynek, nem felelős a támadót ért károkért." Egyébként az "őrzött parkolás és lopás vagy az autó károsodása" összefüggésében a kárfelelősség kérdéseit is a Ptk.
Önvédelmi feltételek
Értelmében az Art. 25. § -ának (1) bekezdése szerint a törvény által védett javak elleni közvetlen és jogellenes támadás visszaszorítását célzó cselekmény nem bűncselekmény. Az ilyen képesítés használatához három feltételnek kell teljesülnie:
- Valódi támadás egy törvény vagy törvény által védett személy vagy vagyon ellen - a normál veszélyes állapot még nem támadás. Ha azonban a körülmények arra utalnak, hogy az elkövető támadása bármikor bekövetkezik, és a támadás vagy lopás nagy valószínűséggel, ellenintézkedések nélkül, az önvédelem jogos. Példák: a tolvaj kísérlete kapu vagy ajtó kinyitására önvédelemre jogosít, bár még nem történt kár. Továbbá a házba vagy a ház körül kerített területre való betörés indokolja a szükséges védekezést. A támadásnak azonban a valóságban kell léteznie, és nem annak az embernek a képzeletében, aki saját fantáziája alapján támadónak vagy tolvajnak tekint valakit.
- Közvetlen támadás egy személy vagy saját javuk ellen - a szükséges védekezés nem indokolt, ha az előre látható vagy korábbi fenyegetésre irányul. Az elismert támadó elleni bosszú néhány nappal a támadás után nem szükséges védekezés, kizárva a büntetőjogi felelősség alól. Másrészt a közvetlen támadás feltétele nem jelenti azt, hogy a védőnek várnia kell az Art hivatkozási kísérletére. 25. § -ának (1) bekezdése szerint elegendő, ha a körülmények egyértelműen jelzik ezt a szándékot.
- Törvénytelen kísérlet törvény által védett személyre vagy vagyonra - a helyiségbe való belépésre és az erőszak alkalmazására egy adott személy ellen sor kerülhet a törvény által biztosított jogok keretein belül, például egy rendőr által. Az ilyen fellépés nem jogellenes, és a védekezésre tett kísérlet nem szükséges védelem, hanem bűncselekmény lesz.
A szükséges védekezés határai és azok átlépése
A támadás ellen az önvédelem részeként
A Legfelsőbb Bíróság e tárgyban hozott ítéletei fontos jelzések a védelemhez való jog gyakorlásával kapcsolatban. Azt az elvet fejezi ki, hogy a jog ne engedjen a törvénytelenségnek. Íme néhány példa a Legfelsőbb Bíróság ítéleteire:
- "A szükséges védekezés intézménye nemcsak a jogellenesen és közvetlenül megtámadott javak védelme, hanem annak az elvnek a kialakítása is, hogy a törvény ne engedjen a törvénytelenségnek."
- „A támadott személy nem köteles sem menekülni, sem elbújni a támadó elől egy zárt szobában, vagy elviselni egy olyan támadást, amely korlátozza a szabadságát, de joga van a támadással minden lehetséges eszközzel fellépni, hogy a támadót visszavonja. a támadás."
- „Az a személy, aki jogosult védekezni a javak jogellenes közvetlen támadása ellen, nem köteles engedni a támadásnak, beleértve a támadó elől való menekülést. Ezért a támadott személytől függ, hogy védekezni akar -e, a támadás visszaszorításához szükséges eszközökkel ”.
A Legfelsőbb Bíróság ezen és más ítéletei egyértelműen azt mutatják, hogy a támadott személynek mindig joga van a védelemhez. A szükséges védekezés nemcsak arra korlátozódik, hogy közvetlenül reagál a támadásra, hanem megengedhető megelőző intézkedésként a támadó várható támadására is.
Számos bírósági határozat megerősíti, hogy minden rendelkezésre álló eszköz, beleértve a veszélyes eszközöket is, felhasználható az egészség és az élet védelmében. A védekezésnek nem kell az erőviszonyok elvén alapulnia; a védőnek joga van bármilyen eszközt használni, amely előnyhöz juttatja őt az agresszorral szemben. A Legfelsőbb Bíróság ítélete illusztráció:
„Senkitől sem lehet megtagadni a jogot, hogy a támadót távol tartsa bármilyen tárgytól, még akkor is, ha a támadó puszta kézzel támad. A megtámadott személy nem köteles harcba szállni a támadóval és ütéseknek kitenni magát, hogy a közvetlen jogellenes támadás elleni védekezését kiegyensúlyozott párbaj formájává tegye. " Ha további tanácsokra és információkra van szüksége, nézze meg Ön is törvényekről és rendeletekről itt gyűjtött cikkek.
Az önvédelem túllépése
Amint az idézett bírósági ítéletekből kitűnik, a szükséges védelem célja az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel előnyhöz jussanak a támadóval szemben. A törvény megengedi a kés vagy lőfegyver használatát egy fegyvertelen támadó ellen. A védekezésnek nem kell arányosnak lennie a támadó eszközeivel. Ennek ellenére bizonyos helyzetekben a védelem törvény által megengedett határai túlléphetők:
- A fenyegetéssel aránytalan védelmi intézkedés alkalmazása - veszélyes szerszám vagy lőfegyver használata a támadó ellen az önvédelem korlátai közé esik, azonban az ilyen eszközök- például kisebb gúnyolódások- alkalmazása az elkövetővel szemben meghaladja e védelem határait.
- Korai vagy késői cselekvés - összefügg a személy vagy vagyon elleni közvetlen támadás elvével. Az agresszor lövése önvédelmi tevékenység lesz. Ha azonban feladja a támadást és menekülni kezd, a lövés meghaladja a szükséges védekezés határait. Hasonlóképpen, a támadó agresszió gyanúja esetén, de kifejezett intézkedései nélkül a lőfegyverek használata kívül esik a törvényes kereteken.
Minden védekezés szükséges a félelem és az erős izgatottság helyzetében. Még a helyzet helytelen értékelése és a megengedett határok túllépése esetén is a bíróság rendkívüli enyhítést alkalmazhat a büntetésről, vagy visszavonhatja annak kiszabását.
Védekezés a kutya ellen - nem mindig szükséges a védelem
A kutyaharapás veszélyt jelenthet, ha véletlenül találkozik egy felügyelet nélkül hagyott agresszív állattal, vagy ha a kutyát böjti a tulajdonos. Egy állat nem követhet el büntető törvénykönyvben leírt jogellenes cselekményt, ezért az ellene való védekezés nagyobb szükségszerűség. Ez a Büntető Törvénykönyv 26. cikkének 1. § -ában szerepel: „Aki a törvény által védett jószágot fenyegető közvetlen veszély elhárítása érdekében cselekszik, nem követ el bűncselekményt, ha a veszélyt más módon nem lehet elkerülni, és a megszentelt jószág értéke alacsonyabb, mint a mentett jószág.”.
Ha a tulajdonos parancsára lehetséges, hogy egy támadó kutya megharapja, jogosult - a szükségállapoton kívül - megvédeni azt a tulajdonos ellen. A kutya önvédelemből történő semlegesítése egyben a támadó vagyonának veszélyeztetését is jelentené a magasabb szükségállapot részeként. Másrészt a kutya saját provokációja elfogadhatatlan. A kisebb bűncselekmények kódexének 78. cikke így szól: "Aki az állatot olyan mértékben irritálja vagy ijesztgeti, hogy veszélyessé válik, 1000 zlotyig terjedő pénzbírsággal vagy megrovással sújtható”.
