Az ingatlankezelési törvény 1998. január 1 -jén lépett hatályba. Úgy tűnhet, hogy sok minden nem változott ennyi ideig, azonban 2022 -ben életbe lépett egy olyan változás, amely számos aspektust érinthet. Az ingatlanról szóló törvény szabályozza az ingatlanok megosztásának, vásárlásának és tulajdonlásának szabályait. Ismerje meg a 7 legfontosabb dolgot, amit tudnia kell róla.
Ha felújítást vagy belső befejezést tervez, használja a Vállalkozó keresése szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok webhelyen. A rövid űrlap kitöltése után hozzáférést kap a legjobb ajánlatokhoz.
Az ingatlankezelési törvény - alapvető információk
1. Mikor adták ki az ingatlankezelési törvényt?
Az ingatlanjog az utóbbi időben nagyon népszerű témává vált a médiában. Az ingatlankezelésről szóló 1997. augusztus 21 -i törvény. 1998. január 1 -jén lépett hatályba. Bevezetésével két fontos jogi aktust hatályon kívül helyeztek: az 1985. április 29 -i törvényt a földgazdálkodásról és az ingatlanok kisajátításáról, valamint a földgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló, 1990. szeptember 29 -i törvényt. és kisajátítás.ingatlan.
Nagyon fontos frissítés volt az a módosítás, amely 2022. szeptember 1 -jén lépett hatályba. Sok változást vezetett be, de ezek közül a legfontosabbak az ingatlanok örökös haszonélvezetével kapcsolatos ügyek rendezésére vonatkozó szabályok megváltoztatása voltak. Az UGN utolsó frissítését 2022. április 4 -én jelentették be. A változtatások 2022. május 14 -én léptek hatályba. Különösen fontosak voltak, mivel megváltozott az ingatlanok kisajátítás utáni visszaszerzésének módja.
2. Mit szabályoz az ingatlan törvény
Bár az 1998. évi ingatlan -törvényt leggyakrabban a kisajátítási törvénnyel hozzák összefüggésbe, valójában számos, az ingatlanok tulajdonjogával és kezelésével kapcsolatos kérdést vet fel. A törvény ennek a kérdésnek számos aspektusával foglalkozik, amelyeket hét szakasz foglalkozik:
I. rész Általános rendelkezések
II. Szakasz Az Államkincstár tulajdonában lévő és önkormányzati egység tulajdonában lévő ingatlanok kezelése
III. Szakasz Ingatlanhoz fűződő jogok gyakorlása, korlátozása vagy megvonása
IV. Szakasz Ingatlanértékelés
V. Osztály Szakmai tevékenység az ingatlankezelés területén
VI. Szakasz Büntető rendelkezések
VII. Átmeneti rendelkezések, az alkalmazandó szabályozások és záró rendelkezések módosítása
A szabályok egy része a közcélú ingatlanok kezelésével kapcsolatos. Az átlagos Kowalski számára azonban sokkal fontosabbak az általa tulajdonolt vagy megvásárolt ingatlanok. V. szakasz Az ingatlankezelés területén végzett szakmai tevékenység határozza meg az értékesítés közvetítésének működését. Ez is egy olyan pont, amely egyszer sok vitát váltott ki. Ha további tanácsokra vágyik, nézze meg Ön is az itt gyűjtött cikkek az ingatlanokról.
Ingatlankezelés az UGN tükrében
3. Az ingatlan és a jog
Az ingatlankezelési törvény meghatározza, hogy mi az ingatlan, és több típusra osztja. Az ingatlan tartósság egy külön területen, épületekkel vagy helyiségekkel együtt. Ezenkívül az ingatlanokat fel lehet osztani földekre, épületekre vagy helyiségekre. Ugyanakkor telektulajdon is fejleszthető.
Az ingatlant véglegesen hozzá kell kötni egy adott területhez. Egy másik jellemző a tartósság - fontos vásárláskor vagy építéskor. Ennek következtében a nem állandó vagy a terephez kapcsolódó építmények (például alapok nélkül) a törvény értelmében nem minősülnek ingatlannak. Ennek a nómenklatúrának a következményei jelentősek - befolyásolják például az építési szabályokat vagy az ingatlanadó kiszámításának módszerét.
4. Ingatlankezelés - besorolás
Az ingatlan törvény is meghatározza, hogy mi az ingatlankezelés. A hozzá kapcsolódó tevékenységek ténybeli és jogi részekre oszthatók. A törvény szabályozza, hogy melyikük tartozik az egyikhez, és melyik a másikhoz.
Az ingatlanok tényleges kezelése az a tevékenység, amelyet az ingatlanok pusztulástól való védelmére vállalnak (ingatlannyilvántartás, értékelés vagy erőforrás -felhasználási szándékok fejlesztése). Az ingatlanok jogi kezelése magában foglalja a tulajdonjoggal kapcsolatos elemeket, például vásárlásokat és visszaváltásokat, kisajátítást vagy konszolidációt. A törvény a gazdálkodás tekintetében a föld- és jelzálognyilvántartás létrehozásának elveit is szabályozza.
5. Az ingatlankezelésről és az örök haszonélvezetről szóló törvény
Az ingatlankezelési törvény jelenlegi egységes szövege számos szabályozást tartalmaz az örök haszonélvezetre vonatkozóan. 2022 szeptemberéig az erre vonatkozó néhány rendelkezést homályosan lehetett értelmezni. A törvénymódosítás célja a viták lezárása volt, és egy értelmezést ró a végrehajtó hatóságokra.
Először is befejeződtek az éves díj arányos meghatározásával kapcsolatos viták. Ennek következményei láthatóak az ingatlantulajdonosok számára - a közelmúltban csak arányosan fizettél az ingatlan értékesítése előtti hónapok használatáért, most az adót annak a személynek kell megfizetnie, aki az adott év január 1 -jén birtokolta az ingatlant.
A törvény módosítása előtt az örök haszonélvezetű személynek a szerződés meghosszabbítását kellett kérnie az örök haszonélvezeti időszak végéig. Ellenkező esetben a szerződés végén a felhasználó elveszítette jogait, visszaszerzése érdekében részt kellett vennie a pályázatban, és újra meg kellett fizetnie az első díjat. Jelenleg a szerződés pályázati nélkül újra megköthető azon személyek számára, akik nem fejezték ki a szerződés meghosszabbításának szándékát. Ez nagy plusz, különösen a városhoz tartozó területeken található lakások tulajdonosai számára. Nem kell attól tartaniuk, hogy a formaságok be nem tartásával elveszíthetik az ingatlan örök haszonélvezeti jogát.
6. UGN és közvetítés
Az ingatlankezelésről szóló törvény 2022. szeptember 29 -i módosítása jelentős változást hozott az értékesítési ügynökség területén. Az UGN megfordította az ingatlanügynök szakma deregulációját. Korábban a közvetítő feladatait csak felületesen írták le. A módosítás eredményeként a törvény meghatározta a közvetítő tevékenységi körét.
Fontos eleme a közvetítővel kötött szerződések aláírásával kapcsolatos változások is. A törvény előírja azt a kötelezettséget is, hogy az e szakmát gyakorló személyek kössenek felelősségbiztosítást.
7. Az ingatlankezelésről és a kisajátításról szóló törvény
Az ingatlankezelésről szóló törvényt a múlt század 90 -es éveiben úgy hozták létre, hogy megkísérelték megszervezni az ingatlanok kisajátítása alapján létrejött ingatlanproblémát. Az 1960 -as és 1970 -es években ez nagyon gyakori gyakorlat volt - a legtöbb beruházást ingatlan kisajátítás alapján hajtották végre. 1997 -től lehetett követelni a kisajátított ingatlanok visszaadását. Ezért volt ez a pont olyan fontos ebben a törvényben.
Jelenleg azonban némileg más a helyzet. Az ingatlankezelésről szóló törvény módosítása megváltoztatja azokat a szabályokat, amelyek alapján a kisajátított ingatlanok behajthatók. Visszaélések történtek a régi dokumentumok és archívumok hiánya miatt. Jelenleg csak a kisajátított személy vagy az örökös igényelheti az ingatlanok behajtását. Ez pedig csak azzal a feltétellel, hogy a kisajátítást követő 7 éven belül az ingatlan ténylegesen megváltoztatta rendeltetését és gazdáját. Más esetekben az ingatlan visszaszerzése valószínűtlen vagy nem lehetséges.
