Becslések szerint Lengyelországban körülbelül 5 millió lakóközösség van. Sajnos tagjai nem mindig tudják, milyen jogaik vannak és milyen kötelezettségeik vannak. Bemutatjuk a 10 legfontosabb tényt, amelyet a lakóközösség minden tagjának tudnia kell.
Ha felújítást vagy belső befejezést tervez, használja a Vállalkozó keresése szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok webhelyen. A rövid űrlap kitöltése után hozzáférést kap a legjobb ajánlatokhoz.
Lakóközösség - alapvető információk
1. Mikor jön létre a lakóközösség?
Sokan kíváncsiak arra, hogy mikor jön létre lakásközösség, vagy inkább - mióta lehet erről beszélni? Kiderül, hogy a törvény (a lakásszövetkezetekről szóló törvény) értelmében a közösség automatikusan létrejön, vagyis amikor az adott épület első lakását megvásárolják egy fejlesztőtől. A következő lakások megvásárlásáig a közösség tehát egy személyből áll (vagy két személyből, ha több lakástulajdonos van).
A közösségek kicsikre és nagyokra oszlanak. Egy kis lakóközösség magában foglalja az akár 7 lakásos épületeket. A nagy társasház e 7 helyiség felett található. A közösség irányításának módja attól függ.
2. Törvény a lakóközösségekről - jogalap
A lakásszövetkezet működési elveit szabályozó alapvető rendelkezés a lakások tulajdonjogáról szóló, 1994. június 24 -i törvény. Ez vezette be a lakásszövetkezet kifejezést, ezért is fordul elő néha a lakásszövetkezetekről szóló törvény elnevezése. elvileg helytelen.
A lakásszövetkezetekről szóló törvényt azért hozták létre, mert a kilencvenes évek elején az ingatlanfejlesztők piaca intenzív fejlődésnek indult, és a szövetkezeti mozgalom némileg elvesztette jelentőségét. Ezért jelentek meg olyan jogi szabályozások, amelyek kidolgozták a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a Ptk. Eddig a kisközösségek a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján működnek, és nem a helyiségek tulajdonáról szóló törvény (a lakóközösségekről szóló törvény) alapján. Az előírások szerint a lakóközösség nem rendelkezik jogi személyiséggel.
3. A lakásközösség testülete
Az ingatlantulajdonosok egyik legfontosabb döntése az ingatlan kezelésének meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a lakóközösség igazgatóságát ki kell jelölni. Egy kis lakásszövetkezetnek, azaz 7 tagnál kevesebbnek nem kell kineveznie egy igazgatóságot - erre csak a nagyokat kötelezi a törvény (a lakásszövetkezetekről szóló törvény).
A lakóközösség igazgatóságának a helyiségek tulajdonosainak képviselőiből kell állnia. Az igazgatótanács létrehozása azonban nem feltétlenül jelenti az ingatlan ellenőrzését, mivel a legfontosabb döntéseket egy közösségi találkozó hozza meg. A lakásszövetkezet igazgatóságát szavazással lehet megválasztani, vagy vannak, akik hajlandóak részt venni benne.
4. Lakóközösség - adminisztrátor kívülről
A nagyobb lakóközösségek nagy része úgy dönt, hogy az irányítást szakosodott vállalatokra bízza. Akkor nem szükséges összehívni az igazgatóságot. A külső rendszergazda jó megoldás, mert sok fontos feladatot delegálhat rá, amelyekre a közösség tagjai gyakran nem rendelkeznek kompetenciával - például a számvitel vagy a bank képviselete.
Az adminisztrátor felelős továbbá a lakók értesítéséért az értekezletekről, valamint a mérőórák leolvasásáról vagy a felújítási munkákról. A lakásszövetkezet szabályzata dönthet az igazgatás tevékenységi köréről. Természetesen ez sem jelenti azt, hogy elveszítené az uralmat az ingatlan felett. Továbbá a legfontosabb szempontokat a közösség tagjai döntik el az üléseken történő szavazás során. Ha további tanácsokra vágyik, nézze meg Ön is ezt a cikket a lakásszövetkezeti törvényről.
Lakóközösség - a közösség tagjainak jogai
5. A lakóközösség testülete és döntések fontos kérdésekben
A közösség testülete nem tud dönteni olyan fontos kérdésekben, amelyeket a törvény úgy határoz meg, mint amelyek túlmutatnak a napi gazdálkodás tevékenységén. Szükségük van a tulajdonosok írásos beleegyezésére - a lakásközösség állásfoglalása. Az ilyen dokumentum egyben meghatalmazás is a testület számára, hogy szerződéseket kössön és a közösség nevében eljárjon.
Az alábbi tevékenységek tekintendők az ingatlanok napi kezelésének körén kívül:
- a lakóközösség kezeléséért járó díjazás meghatározása,
- az éves gazdasági terv elfogadása,
- a díjak összegének meghatározása,
- hozzájárulás megadása az újjáépítéshez,
- hozzájárulás megadása a részvények összegének megváltoztatásához,
- a közös tulajdon megosztása,
- ingatlanszerzés,
- keresetet indít,
- a közös földrész felosztása.
6. Lakóközösség és a bevételekből származó haszon
Néha egy lakásszövetkezet hoz előnyöket, például bevételt, amelyet egy reklámszalag falra vagy fotovoltaikus panelek elhelyezésére használnak. Annak érdekében, hogy ezeket valami konkréthoz rendelhessük, szavazni kell, és a lakóközösség állásfoglalása szükséges. Áthelyezhető a működési költségek vagy a kiegészítő szolgáltatások (takarítás, számvitel) kifizetésére. A többlet felosztható a közösség tagjai között.
7. Lakóközösség - értekezletek összehívása és szavazás
A lakóközösség minden tagjának lehetősége van ülést összehívni. A lakásszövetkezetekről szóló törvény előírja, hogy az ülést évente legalább egyszer meg kell tartani, és ha a testület ezt nem teszi meg, akkor a lakás bármely tulajdonosa összehívhatja.
A fontos kérdésekről az üléseken szavaznak, és minden ülést a lakóközösség állásfoglalásával kell zárni, amely tartalmazza a szavazottakat. Egy kis lakóközösségre a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályok az irányadók. Szerintük a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó tevékenységek végrehajtásához egyhangúság szükséges. Ennek hiányában minden tulajdonos vitarendezési üggyel fordulhat a bírósághoz.
A nagy közösségek szavazással hoznak döntéseket. Ez azonban nem a szavazatok egyszerű többségéről szól. Ebben az esetben a részvények alapján számítják ki - minél több tulajdona van valakinek, annál fontosabb a szavazata. Minden lakás 1 szavazattal rendelkezik - ez azt jelenti, hogy ha több társtulajdonos van, akkor csak egy szavazatot adhatnak le.
Lakóközösség - a közösség és tagjainak kötelezettségei
8. A lakásszövetkezet és a tagok pénzügyi kötelezettségei
Minden bérbeadó elsődleges felelőssége az épület jó állapotban tartásával kapcsolatos költségek viselése. Ezek elsősorban a közművekért, valamint a hulladék elhelyezéséért és a szükséges javításokért járó díjak.
A lakóközösség tagjának fizetnie kell a javításokért és a folyamatos karbantartásért, a biztosításért, az adókért és a közös helyiségek takarításáért is. A lakóközösség szabályai előírhatják azt is, hogy az igazgatótanács tagjainak vagy az ügyintézőnek a díjazásához járulékot kell fizetni. A lakóközösség szabályzatának szabályoznia kell ezen hozzájárulások összegét. Szavazással döntenek, és a lakóközösség állásfoglalását minden tagnak be kell mutatni.
9. Közösségi kötelezettségek - a lakás megosztása
A közösség tagjainak egyik legfontosabb kötelezettsége, hogy bizonyos helyzetekben szállást kell biztosítani. Ezek olyan helyzetek, mint:
- ellenőrzés (gázszerelés vagy kémények és szellőzés),
- mérőórák ellenőrzése,
- felújítási munkák és a szükséges karbantartási munkák.
Minden tulajdonos köteles a lakást új létesítmények (gáz, víz vagy villany) telepítésére rendelkezésre bocsátani. Ez néha zavaró, mert gyakran azt jelenti, hogy le kell bontani a csempéket vagy el kell pusztítani a falat, de ilyen kötelezettséget leggyakrabban a lakóközösség szabályai írnak elő.
10. Lakásszövetség és bajba jutott bérlő
A közösség minden tagjának kötelessége továbbá a rend és a béke fenntartása, valamint a törvények betartása, mind a lakásokban, mind a közös helyiségekben. Ha a bérbeadók bármelyike durván vagy tartósan túllépi ezeket a szabályokat, vagy hosszú ideig késik a díjak megfizetésével, a közösségnek joga van kilakoltatni a bérlőt.
Hogyan lehetséges? A közösségnek joga van ahhoz, hogy egy problémás tulajdonos árverésen értékesítse az ingatlant. Ehhez azonban bírósági eljárás szükséges, amely általában elég hosszú időt vesz igénybe.
