Nemcsak megvásárlásával szerezhetünk tulajdonjogot ingatlanra vagy földre. A Polgári Törvénykönyvben találunk rendelkezéseket a vételi elévülés lehetőségéről. Érdemes azonban tudni, hogy a vételi elévülés milyen feltételeinek kell megfelelni, valamint azt, hogy mit értünk ingatlanon. A vételi jog elõírásának helyes értelmezésével sok bizonytalan helyzet megoldható az ingatlanok használatával és tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban.
Ha felújítást vagy belső befejezést tervez, használja a Vállalkozó keresése szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok webhelyen. A rövid űrlap kitöltése után hozzáférést kap a legjobb ajánlatokhoz.
Az elévülés törvénye - mit mond a szabályozás?
A vételi elévülés jogát, valamint az elévülés pontos feltételeit a Polgári Törvénykönyv II. A törvény rendelkezései tartalmaznak cikkeket arról, hogy mi az ingatlan jóhiszemű elrendelése és a föld vagy más ingatlan rosszhiszemű megszerzése. Természetesen a vételi joggal történő földszerzést megfelelően értelmezni kell. Előtte azonban ismerkedjünk meg a Ptk.
Az 1964. április 23 -i Polgári Törvénykönyv
“II. Fejezet
Recept
172. cikk 1. § Az az ingatlantulajdonos, aki nem annak tulajdonosa, tulajdonjogot szerez, ha húsz évig folyamatosan önálló tulajdonosként birtokolta az ingatlant, kivéve, ha rosszhiszemű birtokba jutott (vételi jog).
2. § Harminc év elteltével az ingatlan tulajdonosa megszerzi annak tulajdonát, még akkor is, ha rosszhiszeműen szerzett birtokot.
3. § Mezőgazdasági ingatlant szerezzen be az Sztv. 166. § -ának 3. § -ában foglaltak szerint, az elõírással csak egyéni gazdálkodó rendelkezhet e törvény rendelkezéseinek értelmében, ha azt a Kbt. 5 mp Törvény 2. és 3. § -a szerint - a megszerzett mezőgazdasági ingatlan területe, beleértve a tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlant, nem haladhatja meg a 300 ha mezőgazdasági területet.
173. cikk. Ha az ingatlan tulajdonosa, akivel szemben az elévülési jog érvényesül, kiskorú, az elévülés nem érhet véget korábban, mint két évvel a tulajdonos nagykorúságának megszerzése után.
Art. 174. § 1. Az ingó vagyon birtokosa, aki nem annak tulajdonosa, akkor szerez vagyont, ha az ingatlant három évig folyamatosan önálló tulajdonosként birtokolta, kivéve, ha rosszhiszemű.
2. § Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik az elveszett kulturális javak országos nyilvántartásába bejegyzett tárgyakra.
175. cikk. A követelések elévülésére vonatkozó rendelkezéseket az elévülésre is megfelelően alkalmazni kell.
176. cikk (1) bekezdés. Ha az elévülés során a birtok átruházására került sor, a jelenlegi tulajdonos a birtokában lévő időhöz hozzáadhatja az előd birtoklásának idejét. Ha azonban az előző tulajdonos rosszhiszeműen birtokba vette az ingatlant, birtoklásának idejét csak akkor lehet hozzáadni, ha a jelenlegi tulajdonos birtoklási idejével együtt legalább harminc évet tesz ki.
2. § A fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni abban az esetben, ha a jelenlegi tulajdonos az előző tulajdonos örököse.
177. cikk (törölt)
178. cikk (törölt)”
Ingatlanszerzés - alapvető információk a tulajdonjogok megszerzéséről
Mielőtt rátérnénk a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek értelmezésére, amelyek a vételi jogot szabályozzák, érdemes néhány fogalmat előre elmagyarázni. Először is meg kell állapodni abban, hogy mit jelent az ingatlan fogalma. Ennek köszönhetően könnyebb lesz felmérni, hogy mit jelent földszerzés vételi joggal vagy lakóépülettel. Tulajdonjogok szerezhetők többek között földterületekre, helyiségekre vagy épületekre. Ha azonban az ingatlannak csak egy részét foglaljuk el, például egy szobát, padlást vagy egy emeletet, akkor a földszerzés vételi engedéllyel vagy adott épülettel nem lehetséges.
Egy másik kérdés, amelyet a vételi jogban említenek, a független tulajdonos. A legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy a potenciális független tulajdonos egy adott épületben lakó, aki teljesíti mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket rendes körülmények között egy törvényes tulajdonosra ruháznának. Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki jogosult az ingatlan elrendelésére, gondoskodik róla, felújítja azt, elvégzi az összes szükséges javítást, és fizeti a fenntartásából származó összes számlát. Ha további tanácsokra vágyik, nézze meg Ön is itt gyűjtött jogcikkeket.
Az ingatlan jóhiszemű felírása és rosszhiszemű elrendelés
Az elévülés törvénye nem magyarázza egyértelműen, mi a különbség a jóhiszemű és a rosszhiszemű felhasználás között. Csak annyit mondanak, hogy a tulajdonjogok az első esetben 20 év elteltével kerülnek megszerzésre. Másrészről, egy telek, helyiség vagy épület rosszhiszemű felhasználása 30 év elteltét igényli. De mi a különbség a két helyzet között?
A jóhiszemű haszonélvezet akkor következik be, amikor egy bizonyos ingatlant megszerezünk, azonban fogalmunk sincs arról, hogy az eladónak tulajdonképpen nem volt joga az adott ingatlanhoz. A rosszhiszemű elrendeléshez 30 év telik el, mert egy ilyen vevő nem is jegyzőnél írta a szerződést. Egyszerűen fogalmazva, minden olyan személynek, aki érdeklődik az ingatlanvásárlás iránt, tudnia kell, hogyan kell azt jogszerűen megtenni. A törvény nem ismerete nem mentesíti a felelősség alól.
A haszonélvezet feltételei egy hivatalos kérdésben
Amíg az ingatlan megszerzésének pillanatától 20 vagy 30 év nem telt el, addig az illetőnek valójában semmilyen joga nincs rá. A potenciális tulajdonos előnye az ingatlan megvásárlása olyan elődtől, aki szintén nem rendelkezett az ingatlanhoz fűződő jogokkal. A tartózkodásunkhoz azonban hozzáadódik az előző spontán birtokos megszerzése. Ekkor kiderülhet, hogy a tulajdoni lap megszerzéséig hátralévő időnkhöz nem szükséges 20 vagy 30 év eltelése.
Fontos, hogy az előírt időszak lejárta után a tulajdonban lévő ingatlan tulajdonjogát a bíróságon szerezzék meg. Az ügyet kerületi bíróságon tartják. Amikor csak lehetséges, az ingatlan korábbi tulajdonosának is meg kell jelennie a meghallgatásokon. Nem szabad elfelejteni, hogy az okiratot csak az ingatlanértékadó befizetése után rendezik, amely jelenleg 7 százalék. Az utolsó szakasz a ránk ruházott ingatlan tulajdonjogának bejegyzése a föld- és jelzálog -nyilvántartásba.
Az ingatlan elrendelése - egyéb értelmezések
A mezőgazdasági területek hasznosításának feltételei csak egyéni gazdálkodók számára lehetségesek. A mezőgazdasági parcellák területe nem haladhatja meg a 300 ha -t. A megvásárolt ingatlan a mezőgazdasági telken kívül minden, a jelenlegi földterületen található melléképületet tartalmaz. Az elévülési feltételek a kiskorúakra is vonatkoznak, akik ellen eljárás folyik a tulajdoni lap megadása érdekében. Az ingatlan elévülése nem állapítható meg korábban, mint 2 évvel az ingatlan tulajdonosának nagykorúságának elérése után.
Leggyakrabban a vényköteles földszerzésre akkor kerül sor, amikor az elhunyt tulajdonosok nem írták fel nekünk azt az ingatlant, amelyben évek óta lakunk. Azokat a telkeket, amelyek szabályozatlan jogi kérdéssel rendelkeznek, általában végrendelet szabályozza. Nem mindig írják le, és a jogi felosztást nem feltétlenül fogadják el a bírósági örökösök. Ekkor az a személy jogosult ingatlan elévülésére, aki évekig a szüleivel vagy honatyáival élt. Az elévülés feltételeinek egy olyan személy is megfelel, aki évekig a szüleivel lakott, vigyázott a lakóházra, és halála után nem szerepelt a végrendeletben. Szükséges azonban alaposan felismerni azt a helyzetet, amelyben jóhiszeműen írják elő az ingatlanokat, és amelyben rosszhiszeműen. A föld vényköteles megszerzése gyakran ügyvéd segítségét igényli. Sajnos egy olyan okirat, amelyet jogilag nem írtak alá, vagy egyáltalán nem jegyeztek be közjegyzőnél, nem jogosít fel arra, hogy a birtokunkban legyünk annak a teleknek vagy épületnek, amelyben élünk.
