Abban az esetben, ha ingatlanunk villamos energia, gáz vagy folyadék szállítására szolgáló berendezéseken vagy berendezéseken keresztül vezet, jogunkban áll átviteli szolgalmat létesíteni. Elemezzük lépésről lépésre, hogy néz ki az átviteli szolgalom létesítése, mi az átviteli szolgalom előírása, mi az értékelés, milyen jogi aktusokra van szükség. Érdemes azt is tudni, hogy milyen díjazást lehet kapni az átviteli szolgalom létesítéséért, az ingatlan szerződésen kívüli használatáért járó kártérítésért, valamint a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi álláspontját az átviteli szolgalom megszerzésével kapcsolatban, valamint milyen következményekkel járhat a vállalkozóknak az ingatlan szerződésen kívüli használatáért, amelyen át kell vezetni az áramot, áramot, gázt vagy folyadékot.
Ha olyan céget keres, amely elektromos szerelést végez Ön helyett, használja a Vállalkozó keresése szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok webhelyen. A rövid űrlap kitöltése után hozzáférést kap a legjobb ajánlatokhoz.
Adásszolgáltatás - információk és jogi aktusok
Átviteli segédeszköz - alapvető információk
Az átviteli szolgalom a szolgalomhoz tartozó korlátozott tulajdonjog. Tárgya villamos energia, gáz, folyadékok és egyéb anyagok stb. Szállítására szolgáló berendezések és berendezések használata.
Ez a jog abból áll, hogy az ingatlant terheli annak a vállalkozónak a javára, aki a fent említett eszközöket birtokolja vagy meg kívánja építeni. Ez a törvény azt is előírja, hogy a vállalkozó bizonyos mértékben használhatja az ingatlant, összhangban ezeknek a létesítményeknek és eszközöknek a felhasználásával és rendeltetésével.
Az átviteli szolgalmat az ingatlan tulajdonosa állapíthatja meg, például földterület, épület vagy helyiség, ahol az átviteli létesítmények találhatók vagy lesznek elhelyezve. Az ilyen ingatlant terhelt ingatlannak nevezik. Az átviteli szolgalmat az ilyen föld örökös haszonélvezője is megállapíthatja. Az átviteli tevékenységet végző vállalkozó, aki az átviteli berendezések tulajdonosa vagy építeni szándékozik, az ingatlan felhasználásával, az a személy, aki számára az átviteli szolgalmat megállapítják. A szolgalmi jog megállapításának és a szerződés megkötésének elveit a Ptk. Ha érdekel ez a téma, nézd meg te is építési jogi kérdések.
Adási szolgalom - jogi aktusok
2008. augusztus 3 -ig a Polgári Törvénykönyv kétféle szolgalmat szabályozott. Földszolgalmat állapítottak meg annak a személynek a javára, aki az ingatlan tulajdonosa volt. A személyi szolgalmat viszont csak természetes személyek javára hozták létre. Annak érdekében, hogy valaki más területén található átviteli létesítmények legális használatát szabályozni lehessen, földszolgalmat alkalmaztak.
2008. augusztus 3 -án vezették be a harmadik típusú szolgalmat - az átviteli szolgalmat. Értelmében az Art. A Polgári Törvénykönyv 3051. cikke szerint az ingatlanok most már terhelhetők egy olyan vállalkozó nevében, aki átviteli létesítményeket birtokol, vagy akik ezeket valaki más ingatlanára kívánják építeni. Ennek a rendelkezésnek köszönhetően a vállalkozónak lehetősége van a terhelt ingatlan használatára, az ott elhelyezett eszközök rendeltetésszerű használatának megfelelően.
Az átviteli szolgalom létesítésére vonatkozó szerződéshez közjegyzői okiratra van szükség (a Polgári Törvénykönyv 245. cikkének 2. § -a), és jegyző előtt kell elkészíteni. Az átviteli szolgalom létesítésére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan használatának módját és alkalmazási körét, valamint az ezen a ponton fizetendő díjazást. Érdemes megismerni az ilyen megállapodás mintáját. Az ingatlantulajdonos nyilatkozatát közjegyzői okiratként kell benyújtani, amelynek mintáját szintén érdemes tudni. Másrészt az ingatlant használó vállalkozó nyilatkozata bármilyen formában benyújtható. A szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy díjat számítanak -e fel az átviteli szolgalmi jog megállapításáért. Ellenőrizze is mit érdemes tudni a földszolgalomról.
Egy másik fontos dokumentum az átviteli szolgalom létesítésére irányuló kérelem. Ennek a dokumentumnak a benyújtása az első lépés a villamos energia, gáz, folyadékok és egyéb anyagok szállításának megkönnyítése érdekében. Az átviteli szolgalom létesítésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani. Az átviteli szolgalom létesítésére irányuló kérelem benyújtásakor 40 PLN összegű bírósági illetéket is meg kell fizetnie. Érdemes ismerni egy ilyen dokumentum sablonját, amelyben konkrét díjazást kell követelnie az átviteli szolgalom alapításáért egy adott megjelölésű ingatlanon egy adott átviteli társaság számára. Az átviteli szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelmet világosan és pontosan kell megfogalmazni. Érdemes tudni az ilyen kérelem sablonját és egyéb dokumentumokat, amelyek szükségesek a villamos energia, gáz, folyadékok stb.
Átviteli szolgalom létesítése - lépésről lépésre
A szolgalmi jog megállapításának és a szerződés megkötésének elveit a Ptk. Az átviteli szolgalom megállapításának meg kell határoznia, hogy a vállalkozó milyen körben használhatja majd a terhelt ingatlant. Arról van szó, hogy lehetővé kell tenni a vállalkozó alkalmazottai számára, hogy belépjenek az ingatlanba, hogy ott elhelyezzék az átviteli eszközöket, azok működését, karbantartását, egy meghibásodás kijavítása vagy javítása érdekében. Itt adhatja meg, hogy az ingatlan melyik részébe lépjenek be, például az eszköz bejáratától és az alatta lévő sávig.
Az átviteli szolgalom létesítése akkor is elvégezhető, mielőtt a vállalkozó átviteli berendezést épít. Természetesen annak a vállalkozónak a javára, aki ott tervezi az átviteli berendezések építését. Az átviteli szolgalom megállapítására a vállalkozó és az ingatlantulajdonos között létrejött megállapodás alapján kerül sor. A szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az ingatlantulajdonost díjazzák -e az átviteli szolgalom megállapításáért vagy sem. A szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az átviteli szolgalmi jogdíj esetleges díjazása egyszeri vagy többszörös (időszakos) lesz. Abban az esetben, ha az átviteli szolgalmi jogviszony létesítését megerősítő megállapodás nem jön létre, az egyik fél megtagadása következtében mind a vállalkozó, mind a tulajdonos követelheti az ügy bíróság általi megoldását. Ezután a bíróság határozza meg a díjazás összegét.
Az átviteli szolgalom létrehozása lehetővé teszi, hogy az eszközöket birtokló vállalkozó használhassa eszközeit, függetlenül attól, hogy ki az ingatlan tulajdonosa. Abban az esetben, ha az erőátviteli berendezéseket értékesítik, szintén a vállalkozás részeként, az átviteli szolgalom a vevőre ruházódik át, ha ő is ezeket a berendezéseket használja. Az ingatlantulajdonos és a vállalkozó követelheti az átviteli szolgalom megállapítását mind a hatályos szabályozás hatálybalépése után létrehozott, mind pedig az ingatlanon korábban elhelyezett eszközök vonatkozásában.
Az áramlási szolgalom értékelése fontos szempont az átviteli szolgalom létesítésekor. Az áramlási szolgalom értékelésére a felek, az ingatlantulajdonos és a vállalkozás közötti megállapodás eredményeként kerülhet sor. Ellenkező esetben az értékelést a bíróság végzi.
Átviteli szolgalom - egyéb fontos szempontok
Az átviteli szolgalom előírása
Komoly probléma az átviteli szolgalom kihasználása. Sokan, valamint a saját vállalkozásukat működtető vállalkozók tulajdonosai azoknak az ingatlanoknak, amelyekre az energiaszolgáltató társaságok telepítették az átviteli berendezéseket. Az átviteli szolgalom megszerzése problémát jelent ezeknek az embereknek, a közelmúltig ezek az emberek hátrányos jogi helyzetben voltak.
A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi álláspontja az átviteli szolgalmi jog megszerzésével kapcsolatban jelentősen megváltoztatja ezt az ingatlantulajdonosok számára kedvezőtlen helyzetet. A 2009. december 9 -i határozat szerint az 1989 előtti időszak nem számít átviteli szolgalom felhasználásnak, mivel az Államkincstár volt az energiacégek tulajdonosa. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi álláspontja az átviteli szolgalmi jog megszerzésével kapcsolatban arra a tényre is vonatkozik, hogy az energiacég 1989 előtt szerezte be az árut, mivel mindegyik az Államkincstárhoz tartozott, és akkoriban állami tulajdonú vállalatok csak az irányításért voltak felelősek.
A Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontjának köszönhetően az 1989. február 1 -jéig eltelt időszak nem tekinthető átviteli szolgalom igénybevételének. Ez az 1989 előtti telepítéssel rendelkező ingatlantulajdonosok javát szolgálja. Nem feltételezhető, hogy ezek a vállalatok birtokolták ezeket a létesítményeket, és így az átviteli szolgalom erre az időszakra vonatkozó vételi előírása nem vehető figyelembe.
Kártérítés az ingatlan szerződésen kívüli használatáért
A szerződésen kívüli felhasználásért járó kártérítési igények 10 éven belül elévülnek. Ez azt jelenti, hogy a teljes tízéves időszakra visszaigényelhet.
A korlátolt felelősségű társaságok tulajdonának szerződésen kívüli használatáért való kártérítési igénye három éven belül elévül. Nem kérhető kártérítés a szerződésen kívüli használatért abban az esetben, ha valaki átruházási jogot szerzett vagy ingatlan tulajdonjogot szerzett.
Ezenkívül, ha az ingatlantulajdonos keresetet nyújt be szerződésen kívüli használat ellenében az átviteli szolgalom jogosultja ellen, az nem szakítja meg a szerzési szolgalom menetét.
Az átviteli szolgalom lejárta
A villamos energia, gáz és folyadékok szállításának megkönnyítése legkésőbb a vállalkozás felszámolásának befejezésekor lejárhat. Amikor a villamosenergia -szállítási szolgalom lejár, a vállalkozó köteles eltávolítani az Art. 49. § 1. pontja, és amely akadályozhatja az ingatlan használatát.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy ha ezen eszközök eltávolítása túlzott nehézségeket, károkat vagy költségeket okozhat, akkor a vállalkozó köteles helyrehozni az ebből eredő károkat.
Az átviteli szolgalom létesítése az átviteli hálózatok működésének nagyon fontos és jogilag bonyolult eleme. Ennek oka az, hogy sok átviteli eszköz, például oszlopok, kábelek vagy csövek magántulajdonban vannak, amelyek használatát a tulajdonosnak kell jóváhagynia, és meg kell állapodnia az ingatlan használatba adásának feltételeiről, például karbantartásról vagy javításról célokra.
