Sok lengyel befektető építkezési telkeket vásárol, és gyorsan elkezdi az alapok építését. Azonban nem mindenki tudja, mennyire fontos a talaj megfelelő azonosítása. Kiderült, hogy az épület rossz teherbírású talajon történő alapozása túl intenzív süllyedést eredményezhet. Ez viszont repedésekhez vezethet a padlón. Azt tanácsoljuk, hogyan lehet felmérni a talaj állapotát, és milyen helyzetekben érdemes talajtömörítést végezni egy építkezésen.
Ha ház építését tervezi, és olyan személyt keres, aki bemutatja Önnek a házterveket, használja a Vállalkozó keresési szolgáltatást, amely elérhető az Építési kalkulátorok oldalon. Az űrlap kitöltése után hozzáférést kap a környékén bevált vállalkozók ajánlataihoz.
Hogyan végezzünk talajtömörítési vizsgálatot kertben?
Ha kétségeink vannak a beépítésre szánt telken lévő talaj teherbírásával kapcsolatban, érdemes geotechnikai vizsgálatokat, azaz talajtömörítési vizsgálatokat végezni a kertben. Ideális esetben egy speciális csapatra kell bíznia őket, amely pontos méréseket végez a területen, és laboratóriumi elemzésekkel egészíti ki őket. Ebben az esetben a családi házak építése előtt a talajvizsgálat lesz az alapdokumentáció elkészítésének alapja, azaz:
- talajvízszint adatok,
- térképek a vizsgálatok helyének megjelölésével,
- a fúrások geotechnikai keresztmetszetei, amelyek információkat tartalmaznak az aljzat geológiai szerkezetéről.
A fenti dokumentáció a talajtömörítési vizsgálathoz tartalmazza a teherbírásra és a talajvíz szintjére vonatkozó legfontosabb információkat. A szöveges részben részletes elemzéseket és útmutatásokat talál az épületek alapozásához. Megtudjuk, szükség van -e talajtömörítésre. A geotechnikai kutatásokról bővebben olvashat Ebben a cikkben.
Kötelezőek -e geotechnikai felmérések?
Hazánkban a nagyobb teherbírású összetartó talajok érvényesülnek. Nyugodtan építhetünk rájuk családi házakat. Építőipari létesítményeink az első geotechnikai kategóriába tartoznak. Ez szerepel a Belügy- és Közigazgatási Minisztérium 1998. szeptember 24-i rendeletében. Az építési törvény rendelkezései szerint a családi ház építése nem igényel geotechnikai vizsgálatokat. A szakemberek felvétele tehát csak egyéni döntésünk.
Mikor érdemes dönteni a kutatás mellett? Amikor gyenge a talaj teherbíró képessége és a magas talajvízszint. Érdemes talajvizsgálatot végezni, ha azt vesszük észre, hogy a telkünkkel szomszédos épületek magaslaton helyezkedtek el (ez magas talajvízszintre utalhat). Az is jó ötlet, ha a telek megvásárlása előtt kipróbálják a földterületet. Ne feledje, hogy a talajtömörítés általában meglehetősen költségesnek bizonyul, ezért bizonyos esetekben egy látszólag olcsó földterület építési célú vásárlása teljesen veszteséges lesz. A geotechnikai felmérések biztonságos módja lehet tőkénk biztosításának. A talajvizsgálatoknak mindenekelőtt a térfogatsűrűséget és a tömörítési indexet, valamint a beépítésre szánt parcellán lévő talajvázat kell érinteniük. Összetartó talajok esetében a helyes tömörítési index miatt a talaj megerősítése az építkezésen valószínűleg szükségtelennek bizonyul.
Az építési területek típusai
Az osztályozás első kritériuma a földterület eredete. Megkülönböztetünk őshonos és töltéstalajokat. Az őshonos talaj (más néven természetes talaj) természetes geológiai folyamatok eredményeként jött létre. Viszont a töltéstalaj adott területen emberi tevékenység hatására jelent meg.
A felosztás másik kritériuma az úgynevezett összetartás. Itt megkülönböztetünk nem összetartó talajt, azaz kavicsos, kavicsos és poros homokot, finomszemcsés, közepes szemcsés és durva homokot. Minél nagyobb a talajfrakció, annál nagyobb az aljzat teherbírása. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a nem összetartó talajok eltérő mértékű tömörödést mutatnak, amelyet a talajállapotok határoznak meg (azonosító jelzéssel jelölve).
A nem összetartó talajok négy állapota létezik:
- nagyon sűrű azonosító> 0,80,
- megvastagodott 0,67 <ID = 0,80,
- közepesen megvastagodott 0,33 <ID = 0,67,
- laza azonosító = 0,33.
Hazánk egyes régióiban összetartó talajok vannak, azaz poros vályog, homokos vályog, homokos vályog, iszapos vályog, összetartó vályog, összetartó vályog, por, homokos por és agyaghomok. A kohéziós talajok alkalmasak építési célokra, ha alacsony a plaszticitásuk (IL). Minél alacsonyabb a plaszticitás szintje, annál alacsonyabb a talaj vízszintje.
A kohéziós talajok tekintetében a következő állapotok vannak:
- kompakt IL <0,
- félig zárt IL = 0,
- kemény műanyag 0 <IL = 0,25,
- műanyag 0,25 <IL = 0,50,
- lágy műanyag 0,50 <IL = 1,00,
- folyékony IL> 1.
Az építési célra alkalmas kohéziós talajok plaszticitási együtthatója nem haladhatja meg a 0,25 -öt. Fontos paraméter az LP plaszticitási index is. Ez határozza meg, hogy mennyi vizet képes felvenni a talaj, miután műanyagból folyadékká változik. Az építési célra szánt hordozó nem haladhatja meg az LP értéket> 10.
Hazánkban megkülönböztetünk őshonos bioföldeket is. Ezek különféle típusú iszapok, porok és szerves homokok. Ez a fajta talaj általában nem alkalmas építési célokra. Az ilyen talaj tömörítési foka nagyon alacsony, és teherbírása elhanyagolható. Ezért a szerves földterületet (és néhány töltéses területet) nem szabad figyelembe venni egy olyan befektető számára, aki megfelelő telket keres építési objektum felállításához. Olvassa el cikkünket is: Érdemes halom földre építeni?
Hogyan történik a talaj tömörítése lépésről lépésre?
Egy ház állítólag olyan tartós, mint az alapja. Ebben sok igazság van, és ezért a talaj tömörítése annyira fontos a teherbírásának javítása érdekében. A kertben lévő szubsztrátumot többféleképpen is megerősíthetjük. A leggyakrabban használt:
Korbácsolás - homokos talajon használható módszer. Ez a fajta talajtömörítés úgy történik, hogy áztatják és tömörítik speciális eszközökkel (általában mechanikus). A sima görgők, kerekes traktorok és lánctalpas traktorok statikusan tömörítik a talajt. Az erős nyomás deformálja a talajt, és kiszorítja a pórusokat és a sűrített levegőt. A gyenge talajrészecskék visszafordíthatatlanul károsodnak, és a tömörített talaj nagyobb teherbírást nyer. A statikus tömörítést az általános építésben az alapok előtétjének tömörítésére használják.
Rezgéstömörítés - a mechanikai rezgések földbe történő átviteléből áll. A speciális vibrátorok biztosítják a talaj dinamikus tömörítését és a gyenge talajrészecskék végleges elpusztítását. A módszer hatékonyabb, mint a statikus tömörítés, és a legjobban a nem összetartó talajokon működik. Érdemes megjegyezni, hogy a vibrációs tömörítés során a talaj felső rétege kevésbé tömörödik, mint az alsó. Ezért a vibrátor működésének befejezése után gyakran használnak további statikus tömörítést (pl. Görgős tömörítést).
Mély tömörítés - a laza talajszerkezet megsemmisítését, majd részecskéinek tömörülését okozza. A laza talajokat vibroflotációval tömörítik. Ez egy mélyreható tömörítés, amely speciális szerszámokat használ. A vibroflotátort a talajba merítik, és körülötte tölcsért hoznak létre (6 atmoszféra nyomáson vízzel öblítve). A szemcsét megfelelő granulátummal a garatba kell helyezni. Miután a készüléket a kívánt mélységbe vitték, kihúzzák a rezgés kikapcsolása nélkül. Ily módon a talaj megfelelő tömörítést és nagyobb teherbírást ér el.
A mélytömörítés másik módja az úgynevezett vibro-kompresszió. Az aljzatba vibroflotátort helyeznek, amely leöblíti a talajt és széles tölcsért hoz létre. Az elkészített lyukat megtöltjük megfelelő granulátum adalékanyaggal, majd tömörítjük. A módszer különösen akkor ajánlott, ha összetartó talajok vannak a parcellán. A rezgéscsere egy speciális oszlop létrehozásához vezet, amelynek tulajdonságai megerősítik az aljzatot.
Elektrooszmózis - alacsony teherbírású és magas páratartalmú talajokon alkalmazott módszer. Ez abból áll, hogy alumínium rudakat és acélcsöveket vezetnek be a talajba, amelyek elektródaként szolgálnak. A berendezések egyenáramra vannak kötve, ami miatt a talajvíz az alumínium rudakból az acélcsövekbe kerül. Ott a folyadékot speciális szivattyúk szivattyúzzák. Miután az aljzat megszáradt, további talajerősítést végeznek injekcióval. Az elektrooszmózis növeli a talaj tömörödésének mértékét és csökkenti a nedvesség szintjét.
Injektálás cementhabarcsból - a módszert gyenge laza talajokon alkalmazzák. A befecskendezés abból áll, hogy acélcsövet vezetünk be az aljzatba, amelyen keresztül a cementhabarcs nyomás alatt van. Ennek a habarcsnak a fő feladata az aljzat tömítettségének és szilárdságának növelése. Az injektáláshoz speciális kémiai keverékeket is használhatnak, amelyek javítják a talaj szilárdsági paramétereit.
Amikor elengedhetetlen a talaj tömörítése
A talajerősítés és tömörítés technológiái folyamatosan fejlődnek. Nem csoda, mert az aljzat megfelelő előkészítése az alapja egy állandó létesítmény építésének. Sok befektetőnek nincs befolyása a befektetésre szánt talaj típusára. Ezért a talajvizsgálat egyre gyakrabban előzi meg a héj építését. A megfelelő geotechnikai mérések és elemzések képezik a szilárd megerősítések alapját. Az aljzat tömörítésével és megerősítésével kapcsolatos minden munkát azonban tapasztalt szakembereknek kell elvégezniük. Ugyanilyen fontos lesz a geotechnikai felügyelet, amely meghatározza az alkalmazott megerősítések hatékonyságát. Jó ötlet lesz megerősített talajon kipróbálni az épület alapjait és geotechnikai felügyeletét a megvalósítás kezdeti szakaszában. Az alapítvány vizsgálata és felügyelete segít elkerülni a szabálytalanságokat.
