Egy családtag halála összefügg azzal, hogy számos hivatalos ügyet el kell intézni, és néha az adót is meg kell fizetni. Az egyik az öröklődési problémák. A szülők, vagy még inkább a nagycsalád öröklése nem egyszerű eljárás. Ezért ebben a cikkben bemutatjuk a hagyatéki örökléssel kapcsolatos formai és jogi kérdéseket, különös hangsúlyt fektetve a gyermekek szülőktől való öröklésére.
Szeretné kiszámítani a lakás felújításának költségeit? Használja az ingyenes javítási számológépet. Ezután keressen egy bevált építőipari csapatot az űrlap kitöltésével.
Ki örökölhet lakást?
Köznyelven szólva bárki örökös lehet. Az elhunyt végrendeletében megjelölt valamennyi személynek öröklési joga van. Ezek az úgynevezett végrendeleti örökösök. Ha azonban az elhunyt nem tett végrendeletet, az öröklés törvényi jogokon alapul. Az úgynevezett törvényes örökösök az elhunyt legközelebbi családja. Az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv negyedik könyve tartalmazza. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében az öröklés a következő sorrendben történik:
- 1 - a házastársnak, az elhunyt gyermekeinek, valamint egy olyan gyermek leszármazottainak, akik nem élték túl az örökség megnyitását.
- 2 - az elhunyt szülei, az elhunyt testvérei, testvérek leszármazottai.
- 3 - ha az örökhagyónak nem volt családja, az örökség az államkincstárt vagy az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzatot illeti meg.
Az elhunyt legközelebbi családja rendelkezik az örökléssel (öröklés a szülőktől, örökség az apától, anyától vagy házastársától). Ha az elhunytnak nem volt családja az első csoportban, akkor az öröklést a második rétegbe tartozó személyek kapják meg. Ha nincs további család, az örökség az államkasszához vagy a községhez kerül.
Akarat és lakás hanyatlóban
A lakást a végrendelet rendelkezései alapján örökölhetik. A lengyel törvények értelmében a végrendelet megengedett:
- Saját kezű - végrendelet teljes egészében kézírással. Dátummal és az örökhagyó aláírásával.
- Közjegyzői okirat - egy közjegyzői irodában kiállított végrendelet. Közjegyzői okirat státusszal rendelkezik.
- Allográfiai - az örökhagyó szóbeli akaratnyilatkozata. Jegyzőkönyv formájában kell megírni. Két tanú jelenlétét igényli.
A végrendeleti öröklés elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. Ha az örökhagyó teljes joggal rendelkezett a helyiségekhez, akkor a törvényes öröklést egyáltalán nem veszik figyelembe. A dolog bonyolultabbá válik, ha az örökhagyó a helyiségekhez való jognak csak egy részét birtokolta. Ebben az esetben a hagyatékban lévő részesedése a végrendeletben az örökösökre kerül. A vagyon fennmaradó részét (pl. Az elhunyt házastárs, szülő után) a bíróság osztja fel a törvényes öröklés alapján.
Arra is érdemes emlékezni. Az öröklési eljárást úgy indítják, hogy benyújtják a kerületi bírósághoz (az elhunyt utolsó lakóhelyének megfelelő) az örökség megvásárlására vonatkozó megfelelő kérelmet.
Az örökség megszerzésére irányuló kérelmet a végrendeleti örökös és a törvényes örökös (azaz minden olyan fél nyújthatja be, akiknek jogi érdeke fűződik az örökség megszerzéséhez). A pályázatban meg kell adni:
- A kérelmező neve, vezetékneve és lakóhelye.
- Az eljárás összes résztvevőjének listája. Ezek mind olyan emberek lesznek, akik végrendeleti vagy törvényes öröklésre jogosultak. A kérelmezőnek meg kell mutatnia minden lehetséges örökösét, beleértve a lakóhelyét is.
- A járásbíróság azon polgári részlegének kijelölése, amelyhez a keresetlevél szól.
- Cím. A szülőktől vagy további hozzátartozóktól származó öröklési kérelemnek a következő címmel kell rendelkeznie: „Öröklési kérelem [az örökhagyó neve és vezetékneve] után”.
- A kérelem fő részének rendelkeznie kell az örökhagyó adataival. A legfontosabb a kereszt- és vezetéknév, vezetéknév, halál dátuma, családi állapot, az akaratról vagy annak hiányáról szóló információ lesz.
A kérelemhez csatolni kell:
- A hagyatéki végrendelet.
- A halotti anyakönyvi kivonat rövidített másolata.
- A benyújtott kérelem másolata (annyi példányban, ahány örökös van).
- A születési anyakönyvi kivonat rövidített másolata (nőtlen személyek esetében).
- A házassági anyakönyvi kivonat rövidített másolata (házasoknak).
Az öröklés megszerzésére vonatkozó kérelem benyújtása 50 PLN díjat tartalmaz. Az eljárás akkor fejeződik be, amikor a bíróság megfelelő határozatot hoz az örökség megszerzéséről. Ez a dokumentum tartalmazza az örökösökre vonatkozó összes adatot, valamint a vagyonmegosztás szabályait.
Az örökség megszerzéséről szóló döntés lesz az adóhivatalnak történő adófizetés alapja. Az öröklési lakásadó változó érték. Az adó összege szigorúan függ a helyiségek értékétől és az elhunyt rokoni fokától.
Öröklés a szülőktől gyermekek után és törvényes öröklés - mit mond az öröklési törvény?
Ha az elhunyt szülő nem tett végrendeletet, közvetlen családja a törvényes jogoknak megfelelően megkapja a hagyatékot. Az apától, anyától vagy nagycsaládtól származó öröklés a fent meghatározott öröklési sorrendben történik. Az öröklésben elsőbbséget élveznek a házastárs, az elhunyt gyermekei és azoknak a gyermekek leszármazottai, akik nem élték túl az örökség megnyitását. A törvényes örökség megadásának formális eljárása nem különbözik a végrendelet alapján megállapított eljárástól. Az örökösnek öröklési kérelmet kell benyújtania az illetékes járásbírósághoz. Mind a kérelem felépítése, mind a további hivatalos eljárás ugyanaz, mint a végrendeleti öröklés esetében.
Közjegyző által megállapított öröklési lakás
Apától, anyától vagy nagycsaládtól származó öröklés jegyzői úton is megállapítható. Ez vonatkozik mind a végrendeleti, mind a törvényes öröklési ügyekre. Az eljárás megköveteli a lakás öröklésével kapcsolatos közjegyzői okirat elkészítését. A lakás egy vagy több örökös tulajdonába kerülhet. Az ilyen eljárás csak akkor lehetséges, ha minden lehetséges örökös írásban hozzájárul. A közjegyzői öröklés egyszerűsített eljárás. Ugyanakkor a bírósági eljárásokból való lemondás sok időt takarít meg. Az öröklési jog öröklésének közjegyzői okirattal történő igazolása néhány órán belül beszerezhető.
A lakás örökölt és az ingatlan jogállása
A tulajdonos által lakott lakás öröklésének eljárása a legkevésbé nehéz. Itt az örökhagyó teljes tulajdonjoggal rendelkezik, és hagyhatja örökre a lakását. Végrendelet hiányában a szokásos bírósági eljárás következik. Ugyanez a helyzet, amikor az örökhagyónak szövetkezeti jogú lakása volt. Ebben a helyzetben a szülőktől vagy további hozzátartozóktól származó öröklés nem magára az ingatlanra vonatkozik, hanem a szövetkezeti tulajdonosi jogokra. Ha az öröklést több örökösnek köszönheti, egy képviselőt kell kinevezni egy évre. Ez lesz az a személy, aki minden jogi lépést megtesz a hagyatékkal kapcsolatban. A bírósági eljárás ugyanaz, mint minden társasház esetében.
A helyzet kissé bonyolultabbá válik, ha az apától, anyától vagy más rokonoktól származó örökség egy szövetkezeti bérlakást érint. Az örökhagyó nem az itteni lakás tulajdonosa, hanem csak életre szóló bérleti joggal rendelkezik. Halála esetén a bérleti jog átruházható házastársára vagy más családjára. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a bérleti jog öröklésének alapfeltétele a szövetkezeti tagok csoportjába való belépés.
Lakás az adó csökkenésében
A szülőktől (valamint bármely más személytől) származó örökséget az adóhivatallal kell elszámolni, azaz a megfelelő adót felszámítani. Az elhunyt közvetlen családja azonban kérheti a díj alóli mentességet. Ezt az 1983. július 28 -i törvény szabályozza. az öröklési és adományozási adóról (Journal of Laws 1983 No. 45. 207. tétel). Rendelkezése szerint az öröklési és adományozási adót el lehet engedni. Csak az elhunyt legközelebbi hozzátartozója mentesül az adó alól. Ebbe a csoportba tartoznak a házastárs, leszármazottak, felmenők, mostohagyermekek, testvérek, mostohaapja és mostohaanyja. Érdemes megjegyezni, hogy az adományok öröklésére vonatkozó adókat csak az örökös kifejezett kérésére lehet elengedni. E célból az adóhivatalt értesíteni kell a kapott örökségről vagy adományról. Erre hat hónap áll rendelkezésünkre a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számítva, vagy fél év a közjegyző által hitelesített öröklési jegyzőkönyv elkészítésétől. A bejelentés elmulasztása azt jelenti, hogy nincs adómentesség.
A lakás hanyatlóban van, és az adósságok
Érdemes megjegyezni, hogy az örökség elfogadása nem mindig jelenti további, értékes anyagi javak megszerzését. Bizonyos esetekben az elhunyt tartozásai is öröklődnek. Ezért a végrendelet elfogadása előtt érdemes átnézni a telek- és jelzálog -nyilvántartást, és ellenőrizni, hogy a lakás nem terhelt -e. A telek- és jelzálognyilvántartás az adott helyszínnek megfelelő járásbíróságon érhető el.
