Néhány ember számára úgy tűnhet, hogy a lakásszövetkezet és a közösség nem sokban különbözik egymástól. A valóságban azonban jogi státuszuk és tevékenységük sajátosságai teljesen mások. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket, amelyeket szem előtt kell tartani.
Jogi státusz
A lakásszövetkezet jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egység. Működésének sajátosságai a lakásszövetkezetekre vonatkozó törvény rendelkezésein és a szövetkezeti jog elvein alapulnak. A szövetkezet tagjainak szövetkezete, tulajdonosi joga van ingatlanhoz, vagy szövetkezetnek, bérlőnek ingatlanhoz való joga.
A lakóközösség viszont a lakók egyesülete, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, és nem gazdasági szervezet. A közösség tagja lehet bárki, aki rendelkezik a helyiség tulajdonjogával.
Néhány szó a lakásszövetkezetekről
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Lengyelországban körülbelül 3500 lakásszövetkezet működik. A szövetkezeti jogokkal rendelkező helyiségek akár 13 millió tulajdonosa is lehet. Ezért újraszámolhatjuk, hogy egyetlen szövetkezet átlagos tagjainak száma gyakran meghaladja a 4000 főt. Ez nagyon magas arány.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy pusztán az a tény, hogy szövetkezeti jogokkal rendelkező helyiségekkel rendelkezik, nem jelenti azonnal, hogy tulajdonosa a szövetkezet tagja lesz. A tagsági folyamat bonyolultabb, és regisztrációs díjat igényel. Ennek értéke nem haladhatja meg a legalacsonyabb nemzeti fizetést. A nevezési díj okozza a legnagyobb ellenszenvet a lakosok körében. Sokan közülük úgy döntenek, hogy nem lesznek lakásszövetkezet tagjai. A díj meglehetősen kétséges, és hatékonyan elriasztja a lakosok többségét. Az ilyen személyek de facto nincsenek befolyással az igazgatótanács tevékenységére, nem vehetnek részt üléseken és nem kaphatnak pénzügyi kimutatásokat. Ez sok szabálytalansághoz vezethet a szervezeti felépítésben. Nem csoda hát, hogy sok nagy lakásszövetkezet kétes hírnévre tett szert lakói körében.
A lakásszövetkezet tevékenységének elemzésekor érdemes felmérni tagjainak döntési lehetőségeit is. A szövetkezet minden tagja szavazati joggal rendelkezik, és az ülésen összegyűlt mindenki szavazata egyenlő. Tegyük fel tehát, hogy 300 ember rendszeresen részt vesz a találkozón. Ebben az esetben egyetlen hangnak nem lesz túl nagy ereje.
És mi a helyzet a lakóközösségekben?
A lakásszövetkezet egy adott tömb / birtok lakóinak egyesülete. Tagjai teljes tulajdonosi jogokkal rendelkeznek. A lakásszövetkezetnek nem kell szervezeti egységeket előírnia vagy elnököt alkalmaznia (mint a szövetkezetek esetében). Működésének szabályait a lakosok határozzák meg. Ráadásul a lakóközösség tagja lehet minden olyan személy, akinek joga van a lakáshoz. Regisztrációs díjat nem kell fizetni, és a közösségi találkozók mindenki számára nyitottak. Ez azt jelenti, hogy egy ingatlan megvásárlása után azonnal a közösség tagjává válhatunk, és valódi hatást gyakorolhatunk annak működésére.
A közösségben minden lakosnak szavazati joga van. Értékét azonban a tulajdonban lévő helyiségek értéke határozza meg (általában a terület alapján mérve). A több adót fizető lakosnak szélesebb joga lesz dönteni a közösség tevékenységéről.
Nincsenek irányelvek a társasház maximális létszámára vonatkozóan. Általában azonban több tucat vagy több száz emberről van szó. A lakásszövetkezet jóval kisebb, mint a lakásszövetkezet. Tagjai alapvetően törődnek saját érdekeikkel és a közjóval. Kevesebb tag javítja a közösség működését. A lakó számára ez sokkal kedvezőbb helyzet, amely több valós jogot ad a döntésekhez (pl. Felújító cég választása).
A hatalom szerkezete a szövetkezetekben és a lakóközösségekben
Amint azt korábban említettük, a lakásszövetkezetnek egyértelműen szervezeti felépítése van. A szövetkezet élén a felügyelőbizottság áll. A tanács tagjait a szövetkezet közgyűlésén választják meg. Érdekes módon csak néhány tag azonosíthatja őket, akik megjelennek az ülésen. A tanácsban való tagság természetesen pénzügyi jutalmakkal jár, amelyeket szövetkezeti alapok fedeznek. A felügyelőbizottság egyik feladata az igazgatótanács kiválasztása, amely a következő döntéshozó egység lesz.
A lakóközösség kezelése sokkal egyszerűbb. A közösségnek nincs szüksége felügyelőbizottságra, amelyet finanszírozni kell. Elég, ha kiválasztja a testület tagjait. A közösségben mindenkinek szavazati joga van. A legfontosabb szavazatot azok kapják, akik a legnagyobb bérleti díjat fizetik. A közösség tagjai birtokolják az általuk kezelt lakásokat. Gondoskodnak a közjóról, és megosztják a felelősséget döntéseikért. Ezenkívül nem kell fedezniük a felügyelőbizottság díjazását. A magasan fizetett szervezeti struktúra korlátozása biztosítja a pénzügyi források jobb kezelését.
A létrehozott dokumentáció és települések sajátossága is nagy különbség. A lakásszövetkezet általában egyszerű, minden tag számára egyértelmű településeket vezet be. Szövetkezetek esetében a dokumentáció sokkal bonyolultabb.
Bérleti díj - ki fizet többet?
A lakásszövetkezetek foglalkoztatják alkalmazottaikat (elnökök és adminisztrációs személyzet). Következésképpen működési költségeik meglehetősen magasak. Ezért a lakásszövetkezetekben meghatározott bérleti díj akár a fele is lehet a közösségek által meghatározott összegnek. A közösségi testületet folyamatosan felügyelik az ingatlan tagjai / tulajdonosai. Ez a közös pénzügyek hatékonyabb kezeléséhez vezet. Ennek eredményeként a bérleti díj sok közösségben továbbra is vonzó szinten marad. Vannak azonban olyan esetek, amikor a közösség lakói fizetik a magasabb bérleti díjat.
Felújítások
A lakásszövetkezet közösen választja ki a felújítást végző cégeket. Ennek köszönhetően a lakók meg tudják jelölni azokat az ajánlatokat, amelyek véleményük szerint a legelőnyösebbek. Az ilyen típusú ajánlatokat össze lehet gyűjteni például ezen a linken. A kisebb közösség gyorsan felismeri az épület felújításra szoruló elemeit. Ez általában a közös rész összes hibájának rendszeres eltávolítását jelenti.
Lakásszövetkezet esetében a dolog bonyolultabb. Egy felújító cég kiválasztása az igazgatóságon múlik, amelynek tagjainak nem kell a környéken lakniuk. A lakásszövetkezetek ellenzői gyakran hangsúlyozzák, hogy az igazgatótanácsok versenyképtelen ajánlatokat választhatnak. Ennek eredményeképpen a felújítási költségek magasabbak lesznek, és javításuk gyakorisága csökken.
A legfontosabb különbség - a vagyonbiztonság kérdése
A közösség tagjai teljes tulajdonosi joggal rendelkeznek lakásokkal. Ez azt jelenti, hogy a lakóközösség semmilyen kötelezettséget nem vállalhat az épületre lakói beleegyezése nélkül. A lehetséges kölcsönök ügyét világosan be kell jelenteni, és minden bérbeadónak írásban be kell járulnia.
A szövetkezetek esetében ez már nem ilyen egyszerű. A szövetkezet tagjai szövetkezeti bérlői jogokkal vagy szövetkezeti tulajdonosi jogokkal rendelkeznek ingatlanokkal. Így tulajdonosi jogaik hiányosak. A lakásszövetkezet a lakók teljes beleegyezése nélkül bizonyos pénzügyi terheket róhat magára (például hitelt).
A dolog nagyon bonyolulttá válik, amikor a szövetkezet nem tudja fizetni a kötelezettségeit, és csődöt mond (és ez manapság nem ritka). A csőd bejelentését követően a telephelyi szövetkezeti jogok a csődvagyon részévé válnak. Ez a helyzet különösen kedvezőtlen azoknak az embereknek, akik csak bérlői jogokkal rendelkeznek az ingatlanokhoz. A szövetkezet csődje a helyiségekhez való joguk elvesztését vonhatja maga után.
Azok az emberek, akik szövetkezeti tulajdonjogokkal rendelkeznek ingatlanokkal, valamivel jobb helyzetben vannak. Kérhetnek külön tulajdonjogot (teljes tulajdonjog). Az eljárás azonban meglehetősen bonyolult. Ne feledje, hogy csak a teljes tulajdonjoggal rendelkező helyiségek tulajdonosai semmilyen módon nem terhelhetők a szövetkezet tartozásaira.
